Elmélet javítás / kiegészítés

Sziasztok!

Kimaradt definíciók:

Döntési helyzet: Döntési helyzetnek nevezzük az olyan helyzeteket, amelyekben az egyén vagy csoport, azaz a döntéshozó legalább két cselekvési változat közötti választás problémájával áll szemben.

Spearman féle rangkorrelációs együttható (R): Két rangszám sorozat egyezésének vagy nem egyezésének az értékét adja meg. Értéke -1 és 1 között mozoghat. -1 esetén a kétféle sorozat a fordítottja egymásnak, 1 esetén a két sorozat tökéletesen megegyezik. Ha R=0, akkor pedig a két rangsor között nincs kapcsolat.

Konzisztencia vizsgálat: Konzisztencia vizsgálat esetén a döntéshozó következetességét értékeljük egy következetességi mutató (K) segítségével.

Javított:

Az egyetértés mérése csoportos döntések esetén: R mennyiség segítségével történik. Az R mennyiségek a teljes ellentét esetében egyformák, azaz ingadozásuk nulla. Teljes egyetértés esetében pedig az R mennyiségek ingadozása maximális.

Leegyszerűsített:

Döntési alapmodell: amikor a döntési helyzet különféle elemzései egy bizonyos modell felé mutatnak, akkor ezt a modellt döntési alapmodellnek nevezzük.

A döntési alapmodell elemei:

• Döntéshozó: az a személy (vagy csoport), aki a cselekvési változatok közül választ egyet.

• Cselekvési változatok, stratégiák: a döntéshozó rendelkezésére álló erőforrások bizonyos felhasználását jelenti.
  

• Tényállapotok: olyan eseményeknek tekinthetők, amelyek nem a cselekvési változat tényezőinek hatására következnek be, de a cselekvési változat következményére hatással vannak.

• Tényállapotok valószínűségei P(t_j): rendszerint nem tudjuk biztosan megmondani, hogy milyen tényállapot (esemény) van jelen, illetve milyen következik be később. Megállapításaink csak bizonyos valószínűséggel érvényesek. A cselekvési változatok nincsenek hatással a tényállapotok valószínűségeire.
  

• Következmények, eredmények: egy cselekvési változat és egy tényállapot együttes hatásának eredménye.

• Döntési kritérium: olyan előírás, amely megmondja, hogyan használjuk fel az előbbi információkat egyetlen cselekvési változat kiválasztására.

Döntési osztályok: a tényállapotokra (következményekre) vonatkozó valószínűségek alapján lehet felállítani.

1) Bizonytalan döntések osztálya: Azok a döntési problémák tartoznak ide, amelyekben nem ismerjük a tényállapotok (illetve következmények) valószínűségeit. Alkalmazott kritériumok: Wald, Savage, Laplace, Hurvicz kritériumok.

2) Kockázatos döntések osztálya: Azok a döntési problémák tartoznak ide, amelyek esetében a tényállapotok valószínűségei ismertek. Alkalmazott kritérium: Bayes-féle kritérium.

3) Biztos döntések osztálya: Azok a döntési problémák tartoznak ide, amelyek esetében biztosan tudjuk, hogy egy cselekvési változat esetében melyik következmény lesz az eredmény. Alkalmazott kritériumok: maximum vagy minimum kritérium. Az ilyen problémák megoldására dolgozták ki például a lineáris programozás módszerét.